|
Énenrólam :-) :
Hol is kezdjem...
Talán annyit érdemes rólam tudni, hogy 1999-ben
repülõmodelleztem a Határhegyi reptéren a többi barátommal. Már majdnem haza
indultam, amikor odajött egy ismeretlen srác, hogy Öt érdekelné a repülõ
modellezés. Beszélgetésbe elegyedtünk, mire kibökte, hogy a használt ernyõs
cuccát elcserélné valami jobb féle modellre. (No erre nem került sor). Itt
keltette fel az érdeklõdésem mire megkaptam a Tasi Gábor telefonszámát tõle. El
is mentem az 1 hónap múlva induló tanfolyamukra. Az elsõ nagyobb repülésem
Csolnokon történt, jól beszartam, hogy mi a fenét keresek itt... De hozzáteszem
ez az érzés hamar elmúlt, és repültem 1 órát a lejtõn. (Emléxem még ebben az
volt a jó, hogy nem voltunk 100-an a hegyen, csak 10-en :.-) ) Majd jött egy
Pilis, Óbuda stb... és a többire már nem nagyon emléxem. Aztán társaság
hiányában kihagytam egy fél évet de úgy, hogy rá se hederítettem az ernyõmre. Ez
nem volt túl jó ötlet, mert az elsõ repülésem alkalmával el is törtem a bokámat.
Ilyen is volt :-) Felépülésem után egyre többet repültem , de nem sok távom
született a munkámból kifolyólag (Informatikus lennék). Mindíg késõn értem ki a
hegyre, és nem tudtam jó távokat repülni. Eztán jött a felfedezés: hátimotor
(itthon láttam az Ambrot akit akkor még nem ismertem). Gyüjtöttem egy keveset,
és 2001-ben megvettem életem elsõ motorját. Ez egy házi gyártású életveszélyes
szerkezet volt. Ezzel csak kinlódni lehetett, de akkor tök jó volt, mert hát
akkoriban még nem volt ilyen nagy kínálat a piacon. Ez után vettem egy gyári Fly
Castelluccio motort hát itt jött el a kánaán. Rengeteget repültem a cuccal, és
nagyon jó túrákat csináltunk az újonnan megismert hátimotoros emberekkel
Bozennel, Subival, Gyurival. Persze párhuzamosan egyre többet jártam hegyekre
is, ennek köszönhetõen született pár magamhoz képest szép távom is. majd eljött
az idõ megcsináltam a tandem jogosítást, és most már a párommal együtt
repkedtünk. Mindezek után kimentünk Olaszországba a Castelluccio gyárba, és
vásároltam tõlük egy Simonini tandem trike-ot. Ez egy jó döntés volt, rengeteget
repültünk vele, és soha nem hagyott ott sehol mûszaki okból. Sajnos ettõl
családi okokból meg kellet válnom, de sok szép képet, és emléket õrzök róla.
Jelenleg egy Parapower cuccal tolom, egy Paramania ACTION ernyõvel és van egy
Ozone Octan ernyõm a hegyrõl való repüléshez. amikor csak az idõ engedi én kint
vagyok és repülök.......
Sz@ky
|
